KÉMER


     Kémer község a Szilágyság egyik legelszigeteltebb települése. Szilágy megye nyugati részén, közvetlenül a megyét Bihar megyétõl elválasztó határ mentén fekszik. Kémerhez legközelebb fekvõ (8 km) Bihar megyei nagyközség Berettyószéplak. Északon a falut Domoszló, keleten Kárásztelek, délen Szilágyzovány, nyugaton pedig Lecsmér és Somály határolja. A megyeszékhelytõl, Zilahtól 57, Szilágysomlyótól 26, a legközelebbi (ippi) vasútállomástól 13 km-re van.
     A község dimbes-dombos, völgyekkel szabdalt, erdõkkel sürün benõtt vidéken terül el. A 300-350 m átlagmagasságú Szilágysági dombvidékhez tartozó települést széles patakvölgyek, szõlõvel, gyümölcsösekkel és legelõkkel borított, legömbölyített dombhátak környékezik.
     Kémer a 15.század közepétõl válik szükebb környezetének vásárosközpontjává. Vásártartási jogát a Kémeri család révén nyerte el Hunyadi Jánostól 1447-ben. Mezõvárosi státuszát sokáig megõrzi, a 18.században a környék egyik legnépesebb városa. Kémer a 18.század elejéig színtiszta magyar község. A románság megjelenése már 1720-ban kimutatható. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Kémer lakossága 1999 fõ, túlnyomó többségben (91.9%) magyarok, ezenkívül románok és cigányok lakják. A lakosság többsége földmüveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.

KÉMER